Tévhitek a technológiával kapcsolatban

0
129
tévhitek a technológia kapcsán

A fikciós médiatermékek technofób marhaságai, a béna gyártói kommunikáció és a trollok tevékenységének köszönhetően rengeteg tévhit kering a felhasználók körében az okos eszközök, illetve úgy általánosságban a technológia kapcsán. Ebben a cikkben pár érvről és a meggyőzés lehetséges eszközeiről szólok.

Az okos eszközök luxuscuccok, mert nélkülük is tudtunk élni idáig

Az egyik általános hiba, amit elkövethetsz, hogy a saját véleményed alapján általánosítasz (igazából bármilyen témában). Ki nem állhatod azt a celebet? Lehet, hogy egy bizonyos statisztikákból megállapított vásárlótípus már akkor nyitja a pénztárcáját, ha a nevét hallja. Ki nem állhatod az egyik autógyártó típusait? Lehet, hogy a jó marketing éppen eltalált egy megfelelő célközönséget. Utálod a battle royale játékokat és eleged van belőlük? A Twitch szerint viszont elég népszerűek…

A technológia esetében nem is az a lényeg, hogy tudsz e nélküle élni, hanem hogy hogyan tudsz nélküle élni? A tudományellenes technofóbok gyakran hozzák fel a durva egészségügyi félrenyúlásokat, azonban a rossz példa még nem jelenti azt, hogy rossz a tudomány és a technológia.

Oké, egy horribilis árú előfűtött okos wc-deszka túlzásnak tűnhet, viszont rengeteg okos eszköz valóban meg tudja könnyíteni egy húzós menetrenddel küzdő dolgozó ember életét. Egy okos porszívó például tök jól fel tud takarítani egy hiperaktívan pusztító kisgyerek konyhai ámokfutása után. A szívbeteg édesapád okosórája értesítést küldhet neked, ha a vérnyomása vagy pulzusszáma abnormális értékeket mutat. Vagy egy okos karkötő és edzős app segítségével értékelheted az edzéseidet is, elkerülheted, hogy a túlerőltetés miatt egészségügyi károsodás érjen. Apró segítségek a hétköznapokban.

A két “Megveszem és működik” tévhit

A kutatás hiánya

Hajlamos vagyok hónapokig kutatni egy nagyobb kiadás előtt, majd halálra idegesíteni magam a részletek apró kielemzésével. Ne csináld, ez túlzás.

Az viszont nagyon fontos, hogy vásárlás előtt tájékozódj egy eszköz támogatásáról és kompatibilitásáról, megbízhatóságáról és végül a funkcióiról. Ha nem ismered annyira a dolgok technikai hátterét, kérj segítséget a helytől, ahol vásárolnál, vagy próbálkozz be a közösségi médiával. Ha egy okos eszköz esetében nem találsz elég információt a hazai forgalmazói felületeken, nézd meg az Ebayt, az Amazont vagy akár a Youtube-ot is! A felhasználói vélemények kincset érnek egy-egy döntés során.

Szolgáltatások

Súlyos hiba a szolgáltatásszerű szemlélet hiánya. Ez leglátványosabban talán az autóknál merül fel: megveszem, megyek vele, maximum kötelező szervíz, de semmi más, de menjen 20 évig olcsón és közben legyen megbízható is. De nézzünk például egy laptopot! Én ezt szoktam ajánlani:

  • csak akkor vegyél laptopot, ha laptopra is van szükséged,
  • megveszed legalább két év garanciára,
  • normálisan beállítod a rendszert (biztonsági funkciók főleg),
  • az akkumulátor kímélése érdekében laptopként használod,
  • folyamatos adatmentés felhőbe,
  • félévente Windows 10 frissítés,
  • évente legalább egy rendszervisszaállítás vagy újratelepítés,
  • évente legalább egy szervíz által történő takarítás és újrapasztázás,
  • SSD csere bizonyos százalék vagy idő után.

Ez azért már hasonlít egy szolgáltatásra, nem?

Az okos eszközök esetében ez főleg úgy jön ki, hogy

  • tisztában vagy a használat módjával és a biztonsági tényezőkkel,
  • folyamatosan ellenőrzöd és frissíted az eszközök firmware-ét,
  • rendszeresen olvasol az eszköz biztonsági helyzetéről,
  • elvégzed vagy elvégezteted a szükséges karbantartást és alkatrészcseréket (például egy okosporszívó HEPA szűrőjét).

Tévhit a mesterséges intelligencia kapcsán

A mesterséges intelligencia egy komplex, tanulásra képes szoftver. Olyan feladatokra alkalmazzák, amelyeknél a standard, merevebb szoftveres megoldások nem alkalmazhatóak, mint például a nagymennyiségű adatelemzésnél. A Google kereső az egyik leghétköznapibb példa: folyamatosan szkennelik a webet, miközben egyre pontosabb találatokat adnak a felhasználók kereséseire.

A fő különbség a sci-fik és a valóságunk mesterséges intelligenciái között az az, hogy a létező MI-k nem rendelkeznek öntudattal és nem is arra tervezik őket, hogy emulálják azt. Irtó összetett, fejlődésre képes szoftverek hatalmas számítási kapacitással, amelyek speciális elemzési célra készülnek. 

Egy MI például sokat segíthet abban, hogy kezelhetetlennek tűnő adatmennyiségből lehessen következtetéseket levonni. Vagy a képek esetében tapasztalati alapon egyre jobb felismerésre lesz képes. De ugyanez igaz a hangfeldolgozásra és az értelmes válaszok szintetizálásra is a digitális asszisztens-szolgáltatásoknál.

Az adatgyűjtés gonosz

A listánkon szereplő utolsó tévhit az, hogy az adatgyűjtés alapjában véve csak gonosz célra használható eszköz. Sok cég rossz célra használja fel őket és a bűnözők is imádnak visszaélni velük, viszont mint mondtam, a rossz példa miatt még nem lesz rossz a tudomány. A felhasználói viselkedés elemzésével a cégek általában a termékeik és szolgáltatásaik jobbá tételét akarják elérni. Amíg az anonimitás tényét tisztelik és nem öncélú módon gyűjtenek adatot, addig elfogadható a tevékenység.

Kép: [link]

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here