Smart city koncepciók, a jövő már a nyakunkon van

0
70
smart city

Korábban kifejtettük már azt, hogy mit is jelent az okos város / smart city kifejezés, de nem beszéltünk annak gyakorlati megvalósításáról. Léteznek azonban már létező megvalósítási módjai az okos városok módszertanának. 

Citta Ideale

A Citta Ideale három, a reneszánsz festészet korában ábrázolt városrészletet takar. Mindhárom esetben egy olyan okos város tervét láthatjuk a képeken, melyek logikus működést biztosítanak a településnek, legyen szó annak lakóiról, vagy a vezetéséről. A festmények egymástól függetlenül készültek, viszont közös pontokat felfedezhetünk rajtuk, ilyen például az egyértelmű központosítás.

Szintén észlelhető egy bizonyos matematikai összhang. Ez jól mutatja azt, miképp is gondoltak régen a hatékony város működtetésére.

Smart City koncepciók itthon

Nem is olyan régen 2011-ben készült egy tanulmány az IBM Magyarország megbízásából, amiben az egyes települések okosságát kísérelték meg felmérni. Ez egy elég összetett kutatás, mely 10 alrendszert, egyenként 4 szegmensre osztva vizsgálta meg a településeket, összességében 28 elemzendő adatot azonosítottak. (Jól látod a 4 x 10 valóban nem 28. Egyszerűen nem minden alrendszerhez határozták meg mind a 4 szegmenst)

A 4 szegmens az előfeltételek, menedzsment, okos rendszerek és a kimenetel.

Az elemzendő adatok között ilyeneket találunk (csak ízelítőül):

  • Üzleti élet Kimenetel szegmense: Munkahelyteremtés, innováció, helyi gazdaság fejlődése
  • Közlekedés Okos rendszer szegmense: Az RFID technológia használata a forgalom menedzseléséhez.
  • Energiagazdálkodás Okos rendszer szegmense: Intelligens mérők és hálózatok kiépítése és használata

A városok összesített teljesítmény tesztjében a TOP 3 magyarországi város Szeged, Debrecen és Pécs.

A fenti adatok 2011-ből származnak,  sajnos frissebb felmérést nem találtunk, de ha tudsz egyet, bátran oszd meg a hozzászólások között.

Smart City koncepciók külföldön

Szintén a fenti tanulmány említ néhány külföldi (követendő?) példát is. Ezek közül a legérdekesebb talán a stockholmi példa. 

Stockholm-ban központi problémát okozott a városon belüli közlekedési dugók és a növekvő zsúfoltság. Az okos megoldás annyira jól sikerült, hogy már a próbaidőszak végérer 25%-kal csökkent a forgalom. Át kellett alakítani a komplett tömegközlekedést, mivel 40.000-rel növekedett az átlagos utazóközönség száma. Ennek hatására a belvárosi kiskereskedők forgalma is növekedésnek indult.

Sőt az okosabbá válás jelentős környezeti terhelés csökkenést is okozott, a csökkenő forgalom csökkenő károsanyag kibocsátása azt eredményezte, hogy a város szén-dioxid kibocsátása 40%-kal csökkent.

Hogyan?

A módszer lényege egy igazságos dugóadó bevezetése volt. Pontosabban nem általános adót vetettek ki, hanem egy személyre szabott megoldást. Lézerek és kamerák segítségével a város bizonyos pontjain méréseket végeznek. A mérések célja a forgalomban résztvevő járművek azonosítása. 

Az azonosított jármű adatai azonnal bekerülnek egy szoftver rendszerbe, ahol az időszaknak megfelelően adót vetnek ki a járműre. Az adó mértéke azonban nem fix, a csúcsidőszakban (amikor a dugók kialakulnak) magasabb, egyéb időszakokban alacsonyabb.

Miért jó példa ez?

A Smart City egy összetett rendszer szemléletet igényel. Komplex folyamatokat kell átlátni, és adatokkal igazolni azok működőképességét. A stockholmi példa megvalósításához rengeteg tényezőre szükség van. Nem elegendő kiépíteni a technológiát, és bevezetni egy szoftvert, el kell azt fogadtatni a város lakóival is. Az eredményekre pedig reagálni kell. Gondoljunk csak bele mi történne, ha a fenti módszer bevezetése után nem kerülne finomhangolásra a tömegközlekedés. Fenntarthatóvá válna a rendszer üzemeltetése? 

Gyűjtjük a Smart City koncepciókat!

Amennyiben te is hallottál valamilyen okos megoldásról írd meg nekünk, hogy okuljunk belőle. Használd a hozzászólás szekciót!

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here