A techcégek hurráoptimizmusra alapuló marketingje már-már fásulttá teszi a mai átlagvásárolót. Aki teljes tájékoztatást akar, hogy a lehető legjobban tudjon választani. Ha pedig meg is kapod a teljes tájékoztatást, egyből látszik, hogy egyáltalán nem olyan szép és letisztult a helyzet a termék, vagy egy iparág kapcsán, mint ahogy a reklámok be akarják állítani. A társadalmunk, világunk jelen pillanatban nagyon közelít egy rég megálmodott sci-fi irányzat koncepcióihoz, melynek neve cyberpunk.

A cyberpunk fő motívumai

nothing to see here

A cyberpunk egy huszadik században létrejött kulturális multimédia irányzat. Fő motívumai közé tartozik

  • a kommunikáció felgyorsulása és a trendek gyors változásai miatt elértéktelenedő, kiüresedő, gyökerét vesztett egyén,
  • az ember-gép kapcsolat,
  • az elvárosiasodás következményei és
  • a disztópikus, nem csak kémiai, hanem audiovizuális drogok, illetve az óriás konszernek uralma,
  • a virtuális valóság.

Párhuzamok

social media

Az irányzat mai napig jelen van a tömegkultúrában, azonban legjelentősebb időszakát a nyolcvanas és kilencvenes években élte. A technológiai fejlődés, a számítógépek és informatikai hálózatok napi életbe történő beépülése, illetve az emberi kapcsolatok és morál elértéktelenedése hozta életre.

Habár az audiovizuális-érzékekre mesterségesen ható virtuális valóság nem terjedt el technológiai és anyagi okok miatt, egy másik formája napjaink szerves részét képezi. Kapcsolataink, identitásunk nagyban függ a mindenhová elérő közösségi platformoktól, a szociális médiától, fórumoktól, csoportoktól. Eszközeink talán nincsenek belénk építve, de mindenki zsebében ott lapul az okostelefon, otthonában legalább egy vagy több laptop és desktop van, sőt, tulajdonképpen az okos otthon eszközeit is ide sorolhatjuk. És ezeket bizony folyton használjuk, legalább megszokás, de inkább függés szintjén. Nem szintetikus drogok, de a hatásuk nem áll tőlük messze.

Ráadásul a céges machinációk is egyre többször derülnek ki.

Míg Asimov műveiből árad az emberi értékek szeretete, a cyberpunk depresszív, pesszimista, gyakran reménytelen hozzáállással festi fel az emberiség lehetséges jövőjét. Az irányzat jelen van az irodalomban, a képregény- és filmiparban, a zenében, illetve a videojátékok terén is. Alapművei közé tartozik például a Neurománc, a Szárnyas fejvadász, a Ghost in the Shell és a Deus Ex sorozat is.

A cyberpunk köze a jelenünkhöz

cyberpunk városkép a jelenünkben

A cyberpunk mentalitása és jelenünk állapota között rengeteg párhuzamot fedezhetünk fel. Fő különbségként a stílus leharcolt, funkció központú, durva, “tákolt” hatást keltő esztétikáját hozhatjuk fel a ma divatos letisztult irányzat ellenében, illetve azt, hogy a cyberpunk jobban elmossa az ember-gép határokat, konkrétan az ember részévé téve a csatlakozókat és digitális eszközöket.

Nem mintha ez bármiben is ellentmondana például annak, ahogy függünk az internetes jelenlétünktől, vagy az okostelefonunktól. A különbségek inkább csak a formában és a konkrét “hogyan”-ban jelennek meg.

A technológiától való függés, az egyén nyílt elértéktelenedése, a sérülő és kiüresedő szociális kapcsolataink sajnos pont azok a fájó szimptómák, amit ez a pesszimista irányzat felvázolt évtizedekkel ezelőtt. Vagy éppen ez a gondolkodás indította volna el ebbe az irányba az emberiséget?

Végszó

magány

Habár közel járunk a cyberpunk által felfestett jövőképhez, még talán visszafordíthatóak a dolgok. A felhasználók körében kezd megjelenni egy egyre tudatosabb réteg, egyre nehezebb eltitkolni a mocskos kis ipari húzásokat, ráadásul a környezetvédelmi intézkedések fontosságát is kezdik észrevenni a közemberek, illetve a nagy cégek is. Te mit gondolsz, optimista vagy inkább pesszimista vagy az emberiség jövőjével kapcsolatban?

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja meg véleményét!
Kérjük, írja be ide a nevét