Az augmented reality (AR), magyarul kiterjesztett valóság keretében a valós, fizikai realitást egészítjük ki digitális információkkal. Cikkünkben beszélünk a kiterjesztett és a virtuális valóság közti a különbségről, az AR már létező alkalmazásairól és a jövő lehetőségeiről is.

Az augmented reality és a virtuális valóság közti különbség

A kiterjesztett valóság és a virtuális valóság között az a fő különbség, hogy míg a virtuális valóságon keresztül egy teljes mértékben mesterséges környezetet érzékelünk, addig a kiterjesztett valóság alapját a valós tér adja, és azt csupán plusz információkkal látja el. Egy példa: VR-ban egy szimuláción keresztül megtekinthetünk valamilyen látványosságot, az AR-rel pedig az adott látványosság körül, a valóságban sétálva kaphatunk extra információkat valamilyen digitális készüléken keresztül. Például mikor készült az adott épület, mi az adott dísztárgy története vagy hol található a legközelebb nyilvános wc a turistáknak, stb.

A VR célja, hogy egy valóságtól elkülönített virtuális teret mutasson a felhasználónak a kijelzőkből álló szemüvegen, headseten és kiegészítő eszközökön keresztül. A felhasználó ezen a virtuális valóságon belüli objektumokat manipulálhatja a kontrollereken keresztül.

VR

Egy AR szemüveg azonban lényegesen eltér a VR-headsettől: részben átlátszó, és a valós teret kiegészítő információkat a kijelzőként is funkcionáló lencsékre vetíti. A legismertebb AR-szemüveg a Google Glass és a Microsoft HoloLens, melyek önálló számítógépként is funkcionálnak. A 2010-es években már számos iterációja megjelent ezeknek a készülékeknek, melyek részben a hordozható számítógépek méretének csökkenése és teljesítményének növekedése miatt egyre több funkciót tudnak nyújtani. A kiterjesztett valóság fejlődéséhez azonban hozzájárulnak az egyre több lehetőséget nyújtó online felhőszolgáltatások és az egyre növekvő internetes sávszélesség, illetve lefedettség is.

A kiterjesztett valóság azonban nem korlátozódik nagydarab szemüvegekre, hiszen éppen az a célja, hogy a lehető legkényelmesebb módon adjon plusz információkat a felhasználója részére. És jelen pillanatban ennek a legegyszerűbb eszköze éppen ott lapul a zsebedben, vagy éppen annak a kijelzőjén olvasod ezt a cikket.

Az augmented reality a hétköznapjainkban

A kiterjesztett valóság legelterjedtebb eszköze napjainkban az okostelefon. Van kamerája, van kijelzője, van hangszórója, van GPS szenzora, szinte mindenki rendelkezik vele, ráadásul a mobilnet anyagi és fizikai értelemben véve is elérhetővé vált. (Legalábbis a Föld ezen a tájékán.) Az internetes kapcsolat fontos részét képezi az AR alkalmazásának, ugyanis a szolgáltatások közül sok felhő alapú technológiát, illetve gépi tanulásos megoldásokat használ, amelyhez elengedhetetlenek a nagyteljesítményű távoli szerverek.

A kiterjesztett valóság ezen formája nem meglepő módon egy MMORPG-vel robbant be a hétköznapokba, amely a Pokémon Go! volt. A játékosoknak a való világban kell mozognia, a játékot pedig a telefonjuk kijelzőjén keresztül játszhatják. Persze nem ez volt az első ilyen játék: az akkor már néhány éves Ingress is a mobiltelefonok, közösségi elemek és kiterjesztett valóság kombinációjára épült, a Pokémon Go! viszont a több évtizedes népszerűségnek örvendő brandjével és a hatalmas tömegekhez szóló tematikájával nagyot tudott robbantani. A fő pozitívum azonban az volt, hogy a játék fő eszközeként szolgáló okostelefon már mindenkinek ott volt  a kezében, zsebében. 

Pokémon Go!

A kiterjesztett valóság előnyeit a lakberendezés kapcsán is élvezhetjük. Például az okostelefon kamerájának segítségével a helyiségre vetíthetjük a bútordarab 3D modelljét, többek között az IKEA és a Walmart is kínál hasonló appokat. Az AWE videójában számos hasonló gyakorlati alkalmazást mutatnak be, amely során valamilyen terméket “próbálhatnak ki” a vásárlók: szemüvegeket, sminket, hajfestéket.

A kiterjesztett valóság azonban egyszerűbb feladatokra is használható, például tájékozódásra vagy a közlekedés megkönnyítésére. A head-up display / HUD egy átlátszó kijelző, amely a felhasználó látóterébe vetít információkat és már évtizedek óta használják a harci és civil repülőgépeknél. A 2000-es években a HUD megjelent az autókban is, mint a szélvédőn megjelenő információ. És ha már autóknál járunk: az autót körülvevő kamerarendszer vagy a tolatókamera által megjelenített kiegészített video stream is tekinthető AR alkalmazásnak.

Az augmented reality már ipari környezetben is fel-felbukkan. Az előbb linkelt videóban beszélnek arról, hogy a csapatmunka és a távoli segítségnyújtás mennyivel hatékonyabbá válhat, ha a résztvevők a készülékek kameráján és kijelzőjén képesek extra információkat nyújtani egymásnak. A speciális szemüvegek segítségével az eszközök elkészítése és a termékek elhelyezése is könnyebbé válik, ráadásul az AR segítségével a betanulás folyamata is felgyorsítható.

Felhasználás a jövőben

Az előbb említett AR szemüvegek egyre kisebbek és kényelmesebbek lesznek a jövőben, sőt, már átlátszó kijelzőként funkcionáló kontaktlencséken is dolgoznak a cégek. 

A felhasználási területek száma végtelen: az agypusztító, tolakodó térhatású reklámoktól kezdve az oktatáson keresztül a design folyamatig bárhol felbukkanhat. Különösen hasznos lehet például a sebészek számára, akik komplex műtétek végzése közben az érintett területekről bővített vizuális információt kaphatnak a hatékonyság növelése érdekében.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja meg véleményét!
Kérjük, írja be ide a nevét